Január 26-27-én ismét részt vettünk a körzeti téli túrán, az Egyes-kőnél. A nagyobbak már este kimentek, a fiatalabbakkal reggel indultunk neki a hegynek. Nagyon jó időt kaptunk. Alig volt -5 C fok, s enyhén havazott, amit erőst különlegesnek tartok. Hogy miért is? Mert ugyan szép a táj hó nélkül is, de havason valami tünemény, meg aztán a friss hóesésben gyalogolni mesés!
Amúgy meggyőződésem, hogy a jó Isten meg akart ajándékozni most is, mint tavaly. Jó, most előzőleg volt valami kicsi hó, meg hideg az előző napokban is, de a tavaly a túráig se hó, se hideg. Amikor azonban indultunk havazni kezdett… Szóval: megajándékozottnak tekintettem magunkat a tavaly és most is, amiért most ki kell mondjam: köszönjük Istenünk!
Még egy „sztorit” le kell írjak, e túra kapcsán.
Úgy volt, hogy a kicsikkel, autóbusszal megyünk Csíkszeredából Balánbányára, 7:30-kor, azonban a busz késett. Kiderült, hogy legjobb esetben 9:00-re ér Székelyudvarhelyről Csíkszeredába, mert meghibásodott a járatot teljesítő jármű, s más szállítóeszközt kell keressenek, küldjenek.
A gyerekeket elkísérő szülőkkel úgy döntöttünk, az iskola kisbuszával és az ő segítségükkel megoldjuk az utazást. Felolvastam a névsort, s kiderült, hogy két jelentkező nem érkezett meg az állomásra: Fogas Tihamér és Kész Mátyás. Mondtam a jelenlévő cserkészeknek, hogy míg elmegyek a mikrobuszért, addig próbálják felvenni a kapcsolatot velük, hogy lássuk, mi van velük?!
Amikor visszatértem jelentették, hogy Fogas valószínű elaludt, s nem érik el, Kész Matyinak pedig fogszabályzót tettek a tegnap, s nem tud jönni. Ezen aztán jót derültünk. Szegény Matyi a fogszabályzótól nem tud jönni! Menni tud, de jönni nem!
Összességében egy szép, derűs, békés hangulatú együttlétünk, túránk volt, s örvendek, hogy jó sokan eljöttek a csapatból erre az alkalomra. HA nem lett volna táborkapupróba bizonyára még 15-20-an jöttek volna, de ez így is szép volt! Remélem, mindenkinek szép élmény marad.
Simó Gáspár, csapatvezető
Vissza