Jókai Mór: Fekete gyémántok projektmunka a XI. C-vel
Az írógéniusz születésének bicentenáriumán választottuk ünnepi programként a kísérleti projektünket a Segítő Mária Gimnázium XI. C osztályával. Az inspirációt egykori tanárom – T. Szabó Levente – idei interjúja szolgáltatta. Igazából ő hívta fel a figyelmem a regényre, amely természettudományok osztályban igazán alkalmas lehet a boncolgatásra.
Így november folyamán több csoportot alakítottunk, amelyben egy-egy témát jártak körül a gyerekek, eredményüket majd bemutatták a társaiknak. Az ismertetések során a témákat igyekeztünk szorosan kapcsolni a regényhez. Ez az interdiszciplináris megközelítés segített az irodalom és tudományok kapcsolatát jobban érzékelni, valamint közelíteni is azt a hétköznapi valóságunkhoz. Mi így bányásztuk elő Jókai 21. századi olvasóknak tartogatott mondanivalóját.
Témáink:
– A természettudomány állása akkor és most – Erre világított rá O. Anita és K. Zsanett. Ők hívták fel a figyelmünket arra is, hogy Jókai a kor tudományos témáit, felfedezéseit, haladását kapcsolja a regényeihez. Talán nem véletlen Zsigmondy Vilmos alakjának emlegetése a főhős, Berend Iván megformálásánál.
–Altalajkincsek: szén + szénbányászat akkor és most – T. Vanda, B. Anita, L. Csongor és K. Balázs. Áttekinthettük, hogy milyen karriert futott be a szén az elmúlt 150 évben és a szénbányászat fokozatos felszámolásának vagyunk tanúi.
– Szén fizikai tulajdonságai – F. Boróka, J. Anna, L. Balázs és B. Boldizsár A kőszén és a természet szénatomjai, a szénalapú gazdaság, valamint a meg nem újuló erőforrások tematizálása is megtörtént.
– A szén kémiai tulajdonságok/reakciók – B. Pál, S. Andor, A. Norbert és S. Bendegúz A szén tulajdonságait és reakcióképességét is feltérképezték. Ezáltal egy kis betekintést kaphattunk a kutatói tevékenységbe.
– Ökológiai irányelvek, katasztrófák – T. Anna, R. Anna, és F-K. Mátyás. Ma, amikor a közvetlen közelünkben is történnek katasztrófák, lásd Parajd. A természet kizsákmányolásának kritikája már Jókainál megszületett, de mai olvasók látjuk igazán, hogy hová jutottunk, mert figyelmen kívül hagytuk az ökológiai irányelveket. A prevenció szükségessége kerül előtérbe.
– Gazdaságpolitikai megközelítés: profit vs. közösségi gazdaság – Sz. Orsolya, G. Noémi és M. Boglárka. A lányok ügyesen beszéltek arról a gazdasági modellről, amely Jókai századában kezdte a térhodítást és amelynek hosszútávú veszélyeire már ő is igyekezett felhívni a figyelmet. Jelzi, hogy azokat is hatalmába kerítheti a kapitalizmus szelleme, akik látszólag a jó ügyek mellett köteleződnek el. Kora valós személyéről mintázta ezt a szereplőt is. Ugyanakkor Berend Iván alakjában felvillant egy olyan vezetőtípust, aki teljes mélységében ismeri a bánya és a település valóságát, ezt is szem előtt tartva igyekszik mindenki számára optimális feltételeket biztosítani a munka során.
– Teológia szempontok: Jókai műveiben jelentős helyet kap a keresztény értékrend – Cs. Ágnes, G. Tamara, S. Apor. Az elveszett paradicsom, a harmónia megtalálása, visszaállítása témákat elemezte. Erkölcsi kérdés: társadalmi felelősségvállalás…
Titkot keres az örök Ádám, Isten munkatársa, aki úton van, és folytatja a teremtést. Éva mint inspirátor, segítő? Számos kérdésünk marad még ezen a területen.
– Irodalmi szempont – mit keres ennyi minden az irodalmi művekben? Miért Jókainál? – B. Ágnes, M. Réka, B. Brigitta és B. Tamara. Korának Lackfi Jánosa lehetett Jókai. Értéket képviselt: tudományok népszerűsítése, társadalomkritika, nevelő szándék, a szépérzék fejlesztése, szórakoztatás…
Itt lehetőségünk volt jelképekről beszélni: szén, fekete gyémánt, metaforikusság…
Kitérhettünk az idealizálásra Berend Iván alakja kapcsán.
Rávilágíthattunk, hogy a kor stílusirányzatai miként tükröződnek a műben.
– A nők helye a társadalomban, avagy a nők és Jókai – B. Bernadett, L. Csanád. Ezt a témát érdemes lehet számos műve kapcsán megvizsgálni. Evila alakja a női kettősséget egyesíti magában: a kiszolgáltatott és szabadon választó nő alakját, akinek tekintetétől lángok lobbannak. A segítőtárs?
Ezeken a fókuszokon keresztül sikerült megnézni azokat a fő témákat, hangsúlyokat, amelyek Jókai 1870-es évekhez kapcsolódó korszakát jellemezték. Ez a mű is alkalmas arra, hogy felfedjük a Jókai regények egyik kihívását, hogy nem lehet őket csak egy műfajba besorolni és több olvasatot kínálnak a figyelmes olvasó számára.
Természettudományok osztály profilja teljes mértékben támogatta ezt az érdeklődést, és így lehetőségük volt, az interdiszciplinális megközelítésnek köszönhetően, izgalmas információk, kérdések feszegetésére. Megtapasztaltuk, hogy az irodalom sokkal közelebb van az élethez mint sokszor gondoltuk.
Az emlékév programja itt követhető.
Györgypál Enikő-Ilona, magyartanár
Vissza