Reneszánsz tánc

Egy hétfő este, egy táncpróba és sok nevetés.

A magyaróránk témája a reneszánsz világba vezetett be minket, így jött az ötlet, hogy ellátogassunk Ványolós András és felesége Orsolya reneszánsz táncműhelyére. Ha már megyünk, akkor az évfolyamot is érdemes mozgosítani, hisz közös témánk a reneszánsz időszaka. Kurkó Márta, IX. A osztályos tanuló vette fel a kapcsolatot az oktatókkal. Egyeztetésük nyomán április 8-án nyílt lehetőségünk belemerészkedni a reneszánsz kor táncainak világába.

A társaság nagy része egy sokkal lassabb, nyugodtabb élményre számított, de mindenki kellemeset csalódott, ugyanis  a reneszánsz táncok hiába tűnnek lassúnak, a lépések megtétele alatt jócskán megizzadtunk.  A két óra szempillantásnyi idő alatt telt el. Ezt az időt rengeteg tánclépés – mint például a Pavane és a Branle körtáncok -, nevetés, jókedv fűszerezte meg.  Ez a röpke két óra nem csupán a reneszánsz világba biztosított számunkra betekintést, hanem az ismerkedésre is egy jó alkalom volt a három kilencedik osztály számára. Láthattuk egymást nevetni, felszabadulni, kibontakozni, kilépni a komfortzónából.

Fontos megemlíteni, hogy ez a program senkinek sem volt kötelező, az jött, aki szeretett volna, és borzasztó jó érzés volt látni, hogy mennyien részt veszünk, egyáltalán érdekel a múltunk.

Az oktatók türelmesen és részletesen magyarázták el a mozdulatokat, habár a zene nem volt élő, így is különleges hangulatot teremtett, még inkább segített belemerülni az időutazás érzésébe. András és Orsi előbb bemutatták a táncot, aminek elkezdtük az elsajátítását, viszont még a tanulási folyamat előtt megkérdezték, hogy mit láttunk, milyen értékek szerepelnek a táncban, mire mindenki a „tisztelet” szót, “az egymásra figyelést” mondta, mivel már csak abból, ahogy egymásra néztek sütött róluk az említett két érték. Később elmagyarázták, hogy régen ezt a táncot csak a herceg és a hercegné járta, míg mindenki más nézte őket, ugyanis abból, ahogyan táncoltak, el lehetett dönteni, hogy összeillenek-e vagy sem, így bátran kijelenhetjük, hogy András és Orsi összeillenek.

Összegzésként egy nagyon izgalmas, lelkesítő élményekkel teli foglalkozáson vehettünk részt.  Leszünk egy páran, akik vissza fogunk térni hétfőnként 18 órától a Hargita Megyei Kulturális Központ pincetermébe, ahova másokat is nagyon nagy szeretettel várunk. Nem kell félni akkor sem, ha még életedben nem táncoltál, ugyanis ebben a csapatban nem létezik rossz tánclépés, azért megyünk, hogy megtanuljunk táncolni,  és egymásért vagyunk jelen.

Bartha Anita, Ferencz Zenkő, Fodor Szilvia, Kurkó Márta, Szabó Hunor, Tankó Beáta, IX. A

Vissza