Csíkszeredában születtem, 2000-ben érettségiztem a Márton Áron Főgimnáziumban, ugyanebben az évben felvételiztem a Bukaresti Tudományegyetem magyar-román szakára, ahol az egyetemi tanulmányok befejezése után mesteri vizsgát tettem. 2004-ben, alig 24 évesen kerültem a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolába, ahol majdnem két évtizedet tanítottam, többnyire 5-8 osztályos diákokat.
„Vajon tudunk-e teremteni olyan tulipáncsokrot, amely sosem volt még? Mondjuk egy olyat, amelyben egyetlen szárról tizenkét különböző tulipán nyílik, és mindegyik tulipán kelyhében egy gyűszűnyi aranymadár énekel? A fantázia segítségével széttörhetők a tapasztalás és a gondolkodás sémái, megláthatók, megteremthetők és megtapasztalhatók olyan világok, amelyek mindennapi körülmények között nem érzékelhetők.”
Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta és író gondolata tökéletesen körvonalazza, megmutatja azt a hitet, meggyőződést és szemléletet, amit magam is vallok a magyar nyelv és irodalom tanításáról, illetve a tanári és nevelői attitűdről, hivatásról.
Sosem volt kérdés, hogy tanárként működjek ebben a világban, hogy magyar nyelv és irodalom tanárként olvasóvá neveljem a gyerekeket, a magyar nyelvtan tanítása pedig külön kihívás a számomra. Az irodalmi alkotások megismertetését, az olvasás megszerettetését, a kreatív és önálló gondolkodásra nevelést nem csupán kötelességemnek, hanem hivatásomnak is tartom.
Hiszem és vallom, hogy egy irodalmi alkotásról, egy szövegről történő beszélgetés olyan kapukat és világokat nyithat meg a gyerekekben, amelyek elindítják, bevezetik őket a képzelet birodalmába. Ezért gondolom úgy, hogy magyar irodalom tanárként nagy felelősséget vállaltam, hiszen nem mindegy milyen „lenyomatot” hagyok a gyerekek szívében, lelkében.
2022 decemberében egy új úton indultam el. Ez az út a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumba vezetett, ahol a gyerekek és a fiatalok ragyogó tekintete, élettel teli mosolya, harsány nevetése szeretettel és hálával tölt el. Mindez erőt ad a mindennapok tanári feladatainak elvégzésében.
Úgy érzem, jó helyre vezetett az utam. Ott vagyok, ahol lennem kell.
Szintén Boldizsár Ildikó szavaival élve: „S aki a világ csodájára jár, annak valóban csodájára jár az egész világ.”