Kolozsváron születtem, mivel édesanyám kolozsvári származású, sokat voltam ottani nagyszüleimnél iskolás koromig, akik féltő gonddal és nagy-nagy szeretettel vettek körül. Szüleim ekkor már Csíkban dolgoztak.
Iskoláimat Csíkszeredában végeztem az akkori Matematika-Fizika Líceumban (ma Márton Áron Főgimnázium), ahol 1981-ben érettségiztem. 1985-ben szereztem tanári oklevelet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem kémia- fizika karán.
Ennek van egy érdekes előzménye. Kilencedik osztály elején az egyik kémia órán felszólított felelni a nagy tudású, de szigorú tanárnőm, nekem pedig házi feladatom sem volt, és nem is tanultam semmit, s ezt azonnal le lehetett olvasni rólam. Jó pedagógiai érzékkel akkor azt mondta, nem ad 3-ast, pedig nagyon megérdemelném, hanem ezentúl minden órán felelek. Ezután sok kémia óra tehát úgy kezdődött nekem, hogy kint voltam a katedránál felelésre készen. Idővel a tanulás kezdett tudássá sarjadni, és megszerettem a kémiát, rájöttem, hogy ez nekem tetszik, ezt tudom, ezt művelném szívesen.
A friss tanári oklevéllel Bákó városába helyeztek, ott voltam három és fél évet. 1989-ben kerültem vissza Csíkszeredába, először az akkori Kereskedelmi Líceumban, majd az Ady Endre Általános iskolában tanítottam. Az isteni Gondviselés, mert meggyőződésem szerint véletlenek nincsenek, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumba hozott, itt befogadásra találtam, ezért mai napig hálás vagyok. Úgy érzem jobb helyen nem is lehetnék, itt tudtam kiteljesedni. 1994 óta tanítok itt, eleinte fél normával, majd az 1998-1999-es tanévtől címzetes tanárként. 1995-ben II. tanári fokozatot, 1999-ben I. tanári fokozatot szereztem.
Az elmúlt évek során nem csak a tudást próbáltam átadni legjobb tehetségem szerint a diákjaimnak. Hat osztálynak voltam osztályfőnöke, velük ballagtam, a 2000/2004/2008/2012/2016/2020 években. Az osztályfőnöki munka szépségeit és kihívásait is megtapasztaltam, olykor megszenvedtem, de tanultam is sokat az osztályaimtól.