A bérmálás szentsége

Bérmálás – latinul confirmatio, jelentése ’megerősítés’ – olyan szertartás, melynek során kézrátétel és felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára. 

A régebbi meghatározás szerint a bérmálás az a szentség, melyben a Szentlélek a megkeresztelt ember lelkét megerősíti, hogy hitét állhatatosan megvallja, illetve hite szerint éljen. Az újabb meghatározás szerint a bérmálás a felnőtt kereszténység szentsége, amelyben a megkeresztelt ember megkapja a Szentlélek ajándékait, erőt és kegyelmet kap a hitvaló keresztény élet megéléséhez.

A magyar és a környező szláv nyelveken a katolikus konfirmációt bérmálásnak

 (cseh: biřmování, lengyel: bierzmowanie, szlovák: birmovanie) nevezik.

Egy pár dolgot soroljunk fel, amitől a gyenge ember erősnek érzi magát, megerősödhet, bátrabbá válhat:

  • Édesapa, édesanya, nagytestvér 
  • Erős barát 
  • Testi erő, önvédelmi képesség
  • Pénz, s amit vele megvásárolhat: ruha, cipő, jármű, ház, stb.
  • Különféle fegyverek..
  • Ital, kábítószer …
  • Tudás, ismeretek, képzettség, különféle képességek…
  • Közösség – vannak embereim
  • ISTEN

Tagadhatatlan, hogy életünk folyamán sokszor érezzük magunkat gyengének, illetve sokszor rászorulunk a megerősítésre. Az is tény, hogy az emberek egymást kiegészítő, megerősítő “dolgokat” használnak gyengeségük kiküszöböléséhez, s ez természetes is, de ha a keresztény ember, csak evilági eszközöket használ a megerősödésre az arra utal, hogy valójában nem hisz Istenben, aki mindennek, mindenkinek erőt kölcsönöz és mint ilyen “természet(feletti)ellenes”.

A Szentírás szerint Isten, aki a teremtett világot megalkotta, s a természet elemeinek, benne az embernek erőt adott, hogy erőforrások legyenek olykor rendkívüli módon is kiárad, s megerősíti az embert, embereket.

Itt van pl. a Szentlélek eljövetelének eseménye. Így olvassuk: Amikor pedig elérkezett a Szentlélek eljövetelének napja, „mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2,1-4.)

Ez a rendkívüli esemény, rendkívüli erőt közvetített, melyre igen nagy szükségük volt az apostoloknak, az akkori keresztényeknek. Igen. Erre a “töltésre” volt szükségük az apostoloknak, hogy kinyissák az ajtót, kilépjenek a félelmükből, a zárkózottságból, a szűkségből, szóval ÖNMAGUK FÖLÉ NÖVEKEDJENEK s megkezdjék tanúságtevő magatartásukat.

A tanítványok ettől kezdve egyenként egy – egy Istenre, Jézusra, a Szentlélekre mutató jelekké váltak. Immár nem csak saját magukkal, félelmükkel, korlátaikkal voltak elfoglalva, hanem a Szentlélektől eltelve Krisztusra, az istenes élet magasztosságára, szépségére mutató bátor tanukká váltak. A Szentírás leírja: 

37E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: „Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?” 38„Térjetek meg – felelte Péter –, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. 39Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket – bár távol vannak – meghívott a mi Urunk, Istenünk.” 40Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: „Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből!” 41Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek megtért. (ApCSel 2 ,  37 – 41)

Kedves Fiatalok!

Mindehhez az erő a magasságból, Istentől érkezett. Az embereket erősítette meg, őket átalakította majd rajtuk keresztül, általuk átformálta, átformálja ma is a világot, a családok, a kisebb és nagyobb közösségek életét. 

Tanulság és egyben feladat:

Ha mi is befogadjuk, beengedjük a Szentlelket, hogy működjön bennünk akkor mi is az Ő féléje szerint fogunk megnyilvánulni, élni, s általunk is formálódni fog az emberiség, illetve általunk a “föld színe”. 

Egyébként ezért kérjük szertatásokban a válaszos imával:

  • „Küldd el Szentlelkedet és minden életre kel.“ Amire a válasz: „És megújítod a föld színét.”

Láttam, tapasztaltam milyen az, amikor az ember a Szentlélek erejétől erős, s nem önerőből,  evilági energiáktól, ambícióktól, erőforrásoktól…. 

MINŐSÉGI különbség van a kettő közt, ami kívánatos, hogy megnyilvánuljon egyéni életünkben, mert “A Lélek gyümölcsei pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5,22)

Ugye ti is tapasztaltátok, hogy milyen jó, amikor ilyen ajándékokkal rendelkező emberekkel találkozunk, nem pedig fizikai erőtől duzzadó erőszakos emberrel, aki fitogtatja erejét, vagy az italtól megerősödve trágárkodik, hangoskodik körünkben.

Kívánom a magam és a ti számotokra is ezt az erőt a Szentlélektől!
Ámen!

Simó Gáspár, spirituális

Vissza