2018-ban, amikor az első bálomon vettem részt, még kisgólyaként, nem is ismertem senkit, elég félénk is voltam, ezért rossz élményként maradt meg az egész esemény. Most azonban osztályom feladata volt, hogy az ötödiknek megszervezze a gólyácska bált, ahol az újonnan érkezettek bemutatkozhatnak a nagyobbaknak, a nagyobbak pedig nekik. Nem kifejezetten lelkesedtünk e feladat iránt, hiszen minden más mellett csak egy újabb tehernek, felelősségnek tűnt. Így az elején nem is nagyon foglalkoztunk vele, mindössze az ötödik osztályt tanítgattuk pár táncra, amiről úgy gondoltuk, hogyha már mi is táncoltuk őket, talán az idei műsorban is megállják a helyüket.
Ez ment két héten keresztül, amíg az egyik osztályfőnöki órán ki nem osztottuk a feladatokat, teendőket. Kellett két bemondó, több díszlettervező, hangtechnikus, kvízkérdés – író, tánctanár, zsűriszakember, és még néhány lelkes segítő kéz. Pár nap volt már csak tervezgetni, de szerencsére minden belefért a rövid időbe is. Kedden, az esemény napján minden össze is állt, feldíszítettük a kollégium dísztermét, beüzemeltük a mikrofont, vetítőt, berendeztük a termet.
Az előadás alatt főként az ötödikesek voltak központi szerepben, de a „Ki mit tud?” vetélkedő, a kvízkérdések és táncok után a hatodik és hetedik bemutatójára is sor került. Kreatív osztályfőnököknek és osztályoknak hála, az egész esemény egyik legjobb pillanata e két bemutató volt, de természetesen az ötödik osztály is remekül teljesített. A zsűri értékelése alapján egy gólyakirály, és gólyakirálynő is kikerült, akik jutalmul egy tortát kaptak, amit el is fogyasztottak a fellépés után.
A hangtechnikus csoportunk időközben be is rendezte az ebédlőt, és a pizzák megérkezése után kezdődhetett az eszem-iszom, ami egy remek bulival ért véget. Bár a szervezést az utolsó pillanatra hagytuk, az esemény egész jól sikerült, reménykedünk benne, hogy mindenkinek egy pozitív élményként maradt meg.
Lászlófy Balázs, VIII. osztály
Vissza
